„Az erdők nyugalma a létezésem része lett. És valóban, ha behunyom a szemem, olykor át tudom változtatni a hangos társalgás vagy a forgalom zaját a páviánok vagy csimpánzok kiáltozásává, a szél zúgásává az ágak közt, vagy a tengerparton megtörő hullámok harsogásává. Ajándék, hogy rendelkezem ezzel a képességgel, amit az erdőtől kaptam, és amiért mélységesen és végtelenül hálás vagyok.” – Jane Goodall
Biztos vagyok benne, hogy mind tapasztaltuk már a természet pihentető, gyógyító erejét, ahol nem kell feszülten figyelni, problémát megoldani, eligazodni a bonyolult információk között. Ezt a jótékony hatást le is modellezték a Kaplan-féle ún. figyelem regenerálódási elméletben, mely szerint a természetben töltött idő képes helyreállítani a koncentrációt, azáltal, hogy az erőfeszítés nélküli figyelem gyakorlását teszi lehetővé. Magyarán szólva a természeti környezet egyszerűen pihentető hatású. Ennek hátterében evolúciós okok is húzódnak, hiszen az embert ősidők óta természeti környezet vette körül, így mondhatni, arra lettünk kalibrálva, hogy ebben a közegben eligazodjunk. Ezzel szemben a mesterséges környezethez való alkalmazkodás meglehetősen új és kihívást jelentő, egyben nagyobb figyelmi kapacitást is igénylő folyamat.
A pihentető hatás mellett a gyógyító hatásról is születtek kutatások.
Egy intenzív osztályon természethangok lejátszásával vizsgálták a bent fekvő betegek szorongására, stresszre és nyugtalanságára kifejtett hatását. Azoknak, akiknek rendszeresen játszottak erdei nyugodt sétálgatást idéző hangokat sokkal hamarabb épültek fel, mint azok, akiknek nem játszották le ezt az ingeranyagot.
Egy másik tanulmány az emberek boldogságszintje és egészsége szintjén mutatott ki jelentős növekedést egy 30 napos kihívás-kutatás után, ahol a résztvevőktől azt kérték, minden nap menjenek ki a természetbe. „A kihívást teljesítőknek az is feladatuk volt, hogy a természettel való kapcsolatukat és érzéseiket jegyezzék fel a kutatás előtt és után, írják le, hogy mit csináltak a harminc nap alatt a szabadban, és hogy két hónappal később milyen érzéseik voltak erről az egy hónapról. (…) A kísérletben részt vevő közel 18.500 ember az aktívan a természetben töltött napok után kiválónak értékelte egészségét, 30%-kal nőtt ez a pozitív érzésük a felmérés előtti állapotukhoz képest. Ez határozottan azt bizonyítja, hogy szükségünk van a természetre az egészségünkre és a jólétünkre gyakorolt jótékony hatása miatt.” (Forrás: https://boldogsagora.hu/…/a-termeszet-szerepe…/)
Te mit szeretsz a természetben töltött időben a legjobban?
Források:
Basu, A., Duvall, J., & Kaplan, R. (2019). Attention restoration theory: Exploring the role of soft fascination and mental bandwidth. Environment and Behavior, 51(9-10), 1055-1081.
S. D., Zayeri, F., Vaismoradi, M. & Jasper, M. (2013). Effect of nature-based sounds’ intervention on agitation, anxiety, and stress in patients under mechanical ventilator support: a randomised controlled trial. International journal of nursing studies, 50(7), 895-904.